Bármennyire is tiltakoztam ellene, be kell látnom, hogy nem maradnak meg saját fogaim halálomig, így pótolni kell azokat melyeket valamilyen okból elvesztek. Sajnos több rossz példa is ismert a családomban, melyek főszereplője általában a műfogsor. Vidéken élő rokonaim helyi fogászati ellátás hiányában mindig csak a legutolsó pillanatban mentek el a fogorvoshoz a közlekedés hiánya miatt. Megértem őket abban, hogy nem volt kedvük elindulni a fogászatra busszal, mely hajnali ½ 5-kor indult a gyárba dolgozó munkásokkal és visszafelé csak késő délután jött. Persze, ha megvan a baj, még az egész napos várakozást is bevállalja az ember a fájdalma csillapításának érdekében. Nekem nagyobb szerencsém van, mert a szomszéd utcában, az Andrássy úton fogászati rendelő üzemel. Én mióta Budapestre költöztem szülőfalumból oda járok rendszeres fogászati ellenőrzésre, ott történt életem első foghúzása és a fogsoromat is ott fogom elkészíttetni, ha már muszáj lesz. Remélem, van még pár évem vagy évtizedem a fogsor csináltatásáig.