Mikor elindultam a fővárosból szüleimhez reggel még nem tudtam, hogy milyen kép fog fogadni a Hernád mentén. Nem is sejtettem, hogy az évek óta folyó árvízvízvédelem ellenére azzal kell majd szembesülnöm, hogy a szülőfalumba vezető, megszokott út le van zárva, mivel áll rajta a víz. Szerencsére azonban nem kellett visszafordulnom, mert a Zempléni dombokon keresztül is elérhető a szülői ház számomra. Megérkezésem után nem késlekedtem sokat, félretéve minden dolgomat indultam el a gátra. Ott már nagyban folyat a munka, pakolták a homokzsákokat és üzemeltették a különböző teljesítményű szivattyúkat. A vízügyi szakemberek szerint nem kell hosszú védekezésre számítani, hiszen az esőt felváltja a napsütés, így gyorsan vissza fog húzódni a folyó és fel fog száradni a föld. Addig azonban nem csak a közutakra kell odafigyelünk, hanem a pincékre is. Keresztszüleimnél például már bő egy hete megy a borospincébe lerakott búvárszivattyú, de így sem biztos, hogy az alapos és odafigyelő munkával megtermelt és előállított finom nedű fogyasztható lesz.